ÍGY TARTSD ÉLETBE AZ ORCHIDEÁT
Csodaszép, amikor megkapjuk. Két hónapig virágzik is, majd hoz egy-két levelet, aztán elkezd szürkülni, egy darabig vegetál, majd elpusztul. Ugye ismerős? Pedig ha betartod szakértőnk tanácsait, semmi hókuszpókuszra nem lesz szükséged ahhoz, hogy e különleges növény évekig otthonod dísze maradjon.
Rengetegféle orchidea létezik, de a leggyakoribb fajta mégis a phalaenopsis, más néven pillekosbor vagy lepkeorchidea. Ha otthon szeretnénk orchideát nevelni, érdemes ezt a típust választani, mert tartása jóval egyszerűbb a többi fajtánál.
1. Mikor és hogyan öntözzük? |
Az orchideát akkor érdemes megöntözni, amikor az ültető közeg majdnem kiszáradt. Ez heti egy, maximum két locsolást jelent. A földlabda nedvességtartalmára a léggyökerek színe utal. Amíg zöldek a gyökerek, nincs szüksége a növénynek vízre, ha viszont világos szürkés árnyalatúvá válnak, akkor meg kell öntözni az orchideát.
A lágy vizet és az esővizet szereti a legjobban, de csapvízzel sem tesszük tönkre, azt viszont lehetőség szerint két-három napig hagyjuk állni, hogy a mészkő leülepedhessen belőle. Fontos, hogy a víz hőmérséklete langyos legyen, semmiképp sem hideg, nehogy megfázzanak a gyökerek. Felülről öntözzük, közepes vízsugárral vagy permetezővel spricceljük a földlabdát. Arra is ügyeljünk, hogy ne álljon vízben a növény, mert ez esetben elrothadhatnak a gyökerek.
Tipp: Szerezzünk be egy vízpermetezőt (pl. IKEA Vildbär, 250 Ft), vagy fogjuk be az ablaktisztító kiürült flakonját, töltsük meg vízzel, így mindig szoba-hőmérsékletű folyadékkal spriccelhetjük az orchideát.
2. Árnyékos vagy napos helyre tegyük? |
Világos, de tűző naptól mentes helyen neveljük orchideánkat. Nyáron kitehetjük a teraszra, de az erős, direkt napfénytől akkor is óvni kell.
Tipp: Déli ablakban különösen szeret a növény, de télen, mikor nagyon alacsonyan jár a nap, tegyük át nyugati vagy keleti ablakba, különben megégnek a levelek. Ha erre nincs módunk, akkor az ablaktól távolabbi, de még világos hely is megfelel neki.
3. Milyen hőmérsékletet és páratartalmat kedvel? |
A 18–24 °C hőmérsékletű lakásban kiválóan érzi magát a lepkeorchidea, sőt nyáron a 27–28 °C–ot is kibírja, de hidegben a növekedése leáll, a fejlődésben levő bimbók lehullanak. A 60–70%-os relatív páratartalmat szereti a legjobban, ha lakásunk ennél szárazabb, spricceljük, öntözzük gyakrabban az orchideát.
4. Milyen edényben neveljük? |
Az orchideákat átlátszó műanyag cserépben árulják, de ennek csak a tenyészidőszak alatt van jelentősége, utána bármilyen (fém, kerámia, műanyag stb.) edényben eredményesen nevelhetjük a növényt. A cserépnél viszont egy dologra figyelni kell: olyat válasszunk, aminek az alja nem lapos, hanem kis lábakon áll. A cserép és a kaspó között így létrejövő egy-két centiméternyi légrés fogja megakadályozni azt, hogy a felesleges vízben rothadásnak induljanak a gyökerek.
5. Mit tegyünk, ha elvirágzott? |
Miután leszáradt az utolsó virág is, metsszük le a szárat a második vagy harmadik ízköz felett. Ezzel másodvirágzásra serkentjük a növényt.
6. Mi a teendő, ha nem virágzik, csak levelet hoz, vagy azt se? |
Tudnunk kell, hogy természetéből adódóan a növény nyáron inkább levelet növeszt, és télen virágzik. Persze ha jól bánunk vele, évente kétszer-háromszor is megörvendeztethet azzal, hogy virágba borul. Ha hosszabb idő után se virágot, se levelet nem hoz, akkor tápanyaghiányra gyanakodhatunk. Hasznos lehet ilyenkor átültetni, illetve virágtáppal segíteni a fejlődést.
7. Mikor és mivel tápoldatozzuk? |
Ahhoz, hogy orchideánk évente legalább kétszer virágozzon, szinte nélkülözhetetlen a tápanyagpótlás. Rendszeresen, három-négy hetente tápozzuk a növényt, pl. Florimo orchidea-tápoldattal.
Tipp: Vásároljunk még egy vízpermetezőt, vagy fogjunk be még egy kiürült ablaktisztítós flakont, és készítsünk egy nagyobb adag oldatot; így nem kell minden alkalommal külön méricskélnünk, és mosogatnunk a beszennyezett edényeket.
8. Mikor ültessük át és hogyan? |
Két-három évente ültessük át növényünket speciális orchideaközegbe, amely fenyőkéreg, kókuszrost, perlit és tőzegmoha keveréke. Kertészetekben és virágboltokban már kisebb kiszerelésben is kapható. Az átültetést érdemes a nyugalmi időszakban (tehát amikor már nem virágzik a növény), és annak is inkább a végén elvégezni.
Tipp: Figyeljünk arra, hogy az új ültető cserép mérete ne legyen sokkal nagyobb az előzőnél, mert akkor csak a gyökérzet fejlődik, a növény többi része nem.
9. Milyen betegség támadhatja meg? |
Ritkán támadja meg kártevő az orchideát, ha mégis előfordulna, akkor valószínűleg takácsatka vagy levéltetű lesz a kórokozó, amit megfelelő permetszerrel távolítsunk el. Ha a növény levelei elkezdenek sárgulni, barnulni, az nem feltétlenül betegségre utal, előfordulhat, hogy a nap égette meg őket. Ilyenkor helyezzük át az orchideát olyan helyre, ahol szűrtebb fényhez jut, és várjuk, hogy újra egészséges leveleket hajtson.
|
Cikkünk megírásában
Miklós Csabi segített |
Miklós Csabi nemcsak borainak ad egyedülálló neveket, saját pályafutása sem mentes a meglepetésektől. Talán kevesek tudják, hogy a legviccesebb móri borász a Kertészeti Főiskolán végzett, így a borok mellett a növények világában is otthon van. Íme, az ő tippjei:
Mit tegyünk, ha elvirágzott az orchideánk?
– Várjunk és imádkozzunk, vagy vegyünk egy újat, ha lehet, magyar termelőtől, és az elszáradt virágot vágjuk le úgy, hogy maradjon 2-3 ízköznyi csonk.
Mit tegyünk, ha nem virágzik, csak levelet hoz, vagy azt se?
– Ajándékozzuk anyósunknak, vagy ha ilyen személy nem létezik, akkor a legközelebbi uszodát keressük fel, és próbáljuk becserélni éves bérletre.
Mikor ültessük át és hogyan?
– 2-3 évente, meditatív jógazenei aláfestéssel, 2 pohár móri ezerjó kíséretében.
Nyáron kitehetjük-e a teraszra?
– Igen, de ne tűző napra, mert akkor nem lesz alkalmas szomszédok bosszantására.
Milyen betegség támadhatja meg? Mivel védekezzünk ellene?
– Semmi nem állhat orchideánk útjába... Magyarországon, sőt a Kárpát-medencében nincs az orchideáknak természetes ellensége, kórokozója, kártevője. Csak az irigy, kleptomán vendégeinktől kell óvnunk őket. |
ANANÁSZ GYÖKEREZTETÉSE
EPER ÜLTETÉSE
Ültetés és gondozás
A gyökereket, ha nagyon hosszú, vágjuk vissza 10 cm hosszúságúra. A sérült gyökereket távolítsuk el. Keverjünk a talajhoz komposztot. Ássuk ki a gyökerek számára megfelelő gödröt. Ültessük el a palántákat úgy, hogy a gyökereket a föld takarja, de a gyöktörzs, amiből a levelek nőnek, szabadon maradjon. A tőtávolság 40-50 cm, a sortávolság 70 cm legyen. Nyomkodjuk meg a talajt a tövek körül, majd öntözzük be, végül mulcsozzuk az ágyást.
Az egyszer- és a folytontermő fajták sok napfényt igényelnek, az erdei szamóca félárnyékban is jól fejlődik.
Ötlet: Ültetés előtt terítsünk az ágyásra fekete fóliát, hogy a palánták közötti területet nedvesen és gyommentesen tartsuk. Szalmát is szórhatunk a tövek alá. Ha az indákat eltávolítjuk, a termések nagyobbra nőnek, de a hozam kisebb lesz.
Betegsége:
A vörös gyökérrothadás gombafertőzés következménye. A gyökerek elrothadnak, a levelek leszáradnak, és az egész növény elpusztul. A fertőzött egyedeket vegyük ki az ágyásból, és semmisítsük meg. Az egészséges töveket telepítsük át máshova.
Helyet takaríthatunk meg, ha az erdei szamócát emeletesen telepítjük. A teraszok magassága 20 cm, szélessége 30 cm, a tőtávolság 20-30 cm.
Ahogy a paradicsom függőkosárban , a "fejjel lefelé" vagy ereszcsatornában való növénytermesztés is eltér a megszokottól és hagyományostól, így az epertorony/eperoszlop sem a megszokott termesztési mód. Azonban az emberi kreativitás, a növények alkalmazkodóképessége ezt mind-mind lehetővé teszi. Az epertorony/eperoszlopban ami roppant szimpatikus nekem, hogy a csiga és a pajor nem tud kárt tenni a palántákban, viszonylag mobil, és ha egy váratlan talajmenti fagyveszély fenyeget, sokkal könnyebb megvédenünk a növényeket, mint a hagyományos termesztési módban. Kis területtel rendelkezőknek sem kell lemondani a saját eperről, mert helyet szinte alig foglal el.
Készítsük el a saját epertornyunkat:
Szükséges eszközök, anyagok:
-
vastag PVC csövek, zárókupakok
-
fúró, körvágó fejjel
-
talajmix + komposzt, érett trágya,
-
lukas kerti tömlők - vagy csepegtetős tömlő
-
tömlőhöz csatlakozó
-
eper palánták
-
lánc - ha felakasztjuk, oszlop - ha állítjuk
Az elkészítése:
A PVC csöveken vágjunk lukakat a körvágófejjel. A rossz kerti tömlőt vágjuk méretre - hagyjunk helyet a tetején a csatlakozónak! - és fúróval készítsünk rajta lukakat. Ha csepegtetős slagunk van, nem kell lukasztani. A PVC csőbe lesz a slag betéve középre, körbe földdel megtöltve, és a csatlakozóval rácsatlakozunk a kerti öntözőrendszerre. A palánták csak a legvégén kerülnek beültetésre.
Miután kifúrtunk mindent, állítsuk be a tornyokat - ha nem akasztós rendszert készítünk - tegyük be a tömlőt, és az első lukig töltsük fel földdel. Kívülről tegyük be az eperpalánta gyökérzetét, felűről földet rá - tömlő maradjon középen - és töltsük tovább a következő nyílásig. Ha teljesen végeztünk, a tömlőt csatlakoztassuk a vízrendszerre, és jó alaposan nedvesedjen be a talaj. Ha a föld leülepedett, és tömörödött, töltsük fel teljesen. A palántákat igazgassuk meg, ha a talaj ülepedéstől beljebb csúsztak.
Az oszlop magassága igény szerinti, a lehetőségeink alapján válasszunk méretet. Lehet kisebb eperoszlopot is készíteni és felakasztani, vagy magasakat mint a fenti képen látható.
|